Akik egy kicsit is ismernek, azok tudják hogy néha már természetellenesen vonzódom a shounen-fight animékhoz. Vagyis imádom a sok tápolást, a hatalmas csatákat és az ütések miatt bekövetkezett robbanásokat, a bevert képű főhősöket, aurákat, stb. ^^ A Naruto is tipikusan ebbe a kategóriába tartozik.
Masashi Kishimoto monumentális művéről már animés pályafutásom elején is sokat tudtam, de akkor még nem igazán keletette fel az érdeklődésemet, ez egészen a Bleach elkezdéséig így is volt. Ekkor mégjobban megtetszett ez a műfaj, és kíváncsi lettem a shounen-fight triumvirátus többi tagjára is (Naruto, One Piece). Több dolog is felerősítette a kíváncsiságomat a Naruto iránt. A legerősebb indokok közé tartozik a con-os cosplay-ek. Sosem értettem mit esznek azon a hülye fejű, narancsruhás kölkön, majd haver is egyre jobban noszogatott, hogy kezdjem el, és a végső löketet a tesóm szolgáltatta, aki elég nagy antianimés, de imádja a Bleach-et és a DBZ-t, és ilyet akart nézni.
A terveimmel ellentétben nem nyáron, hanem ősszel kezdtem el, pont akkor amikor kezdődött a szorgalmi időszak. :) Ekkor még jutott időm bőven rá, így igen gyorsan haladtam ahhoz képest, hogy eleinte nem tetszett. Egészen a Chuunin vizsga kezdetéig szenvedtem vele, de nem hagytam abba, mert kíváncsi voltam, hogy mi történik a maradék 200 részben. Így végre megkezdődött a Chuunin Exam-Saga, ami aztán teljesen levett a lábamról. ^^ Innen kezdődött az igazi móka, és végre voltak rendes harcok is (pl. Lee vs. Gaara), ám mégsem szolgáltatta a motivációt. Meglepő, de a Naruto-ban inkább a sztori ami a középpontba kerül, és nem a csaták. Ez elég természetesnek tűnhet, de a rétestészta shounen-fight animéknél ez nem így van, inkább a csaták viszik előre a történetet, de nyugodtan mondhatom azt is, hogy alárendelik a fight-oknak. Ez legjobban a DBZ-nél látszik, ahol mindenki az összecsapásokra emlékszik, és nem arra, hogy miért verekednek. :D A Naruto-t szerencsére, vagy nem szerencsére (ezt mindeni dönts el maga) nem lehet besorolni a DBZ kategóriájába, egyrészt a sztoriorientáltsága miatt (minden kis apró mozzanat, szó, szereplő összefügg), másrészt a szereplői miatt. A Chuunin Exam-Saga-ban ismerjük meg a többi főbb karaktert. Ez volt az a pont, amikor én átneveztem a Naruto-t Sasuke-ra, mert gyakorlatilag róla szól az anime, nem pedig a kis rókafiúról. Ráadásul nem is volt szimpatikus sosem, a többi szereplő jóval viccesebb, erősebb, okosabb nála. Mikor elősször megláttam Lee-t, vagy Neji-t harcolni egyből 2 pontot veszített a népszerűségéből az anime. Iszonyat idegesítőnek találtam, hogy a főszereplő az anime durván 1/4-énél még mindig csak 1 (genyge) technikát alkalmaz, és azt is szarul. A Bleach-ben Ichigo-nak ilyenkor már Bankai-ja volt, az egyik legerősebb technika az animében. De ezen is túltettem magam, mert közben ráleltem a kedvenc szereplőmre: Shikamaru-ra. :D Az ő lustasága, nemtörődömsége, és hatalmas esze kárpótolt az eddigi negatívumokért. Mondjuk így is élveztem a részek többségét, de lehetett volna még mit javítani rajta. ;) Majd elkövetkezett az első igazán nagy harc: Naruto vs. Gaara.  Ennél a harcnál már markoltam a szegény fotelem karfáját annyira izgultam, és néha felordítottam egy-egy szebb ütésnél. XD Bár a kimenetel kétségtelen volt, mégis láttam reményt arra, hogy ebből tényleg egy jó kis harcolós anime kerekedik ki. De sajnos tévedtem, mert az ezután következő Find the Fifth-Saga döbbentett rá, hogy a Naruto erénye mégsem a harcokban rejlik, hanem a sztorijában. És ezt igazolta is azzal, hogy nagyobb fight-ok Naruto és Sasuke összecsapásáig nem is nagyon voltak. Tehát szépen lassan haladtam az animével, a lelkesedésem is alább hagyott egy picit, mert arra is rájöttem, hogy a Naruto alkalmatlan olyan csaták megvívására, mint amilyet vártam márcsak a Bleach-ből kiindulva. De az utolsó igazán nagy harc, a 2 barát összecsapása megmutatta, hogy azért tud izgalmas és erőteljes csatákat is produkálni az anime. Ekkor szerettem meg Naruto-t is … de ebben erősen közrejátszott az, hogy a kölök előhívta a Kyubi erejét. :D Majd lezárult ez a Saga is, és kezdődtek a fillerek.
A történet közben is volt elvétve néhány filler rész, amik nagyon erőltetettek voltak, és némelyik közben erősen téptem a hajam, de visszagondolva annyira nem voltak borzasztóak, mint a 135-dik epizód utániak. A Kakashi maszkjáról szóló rész még tetszett is, így naivan arra gondoltam, hogy ezen a színvonalon fognak mozogni a 135+ részek is. Ha így lett volna, akkor valszeg előbb befejeztem volna a sorozatot, de sajnos nem így történt. :( Rögtön az első filler-saga mély undort váltott ki belőlem, amit csak fokozott a többi rész. Konzultáltam haverral is, aki már átszenvedte magát rajtuk, és jól behúzott a csőbe azzal, hogy ha nem nézem meg őket, akkor nem fogok érteni néhány utalásokat a Shippuden-ből. Természetesen ebből egy szó sem igaz, de szintén a Bleach-ből indultam ki, így gondoltam csak kibírom … Telt múlt az idő, fogytak a részek (qrva lassan!) #I és végül elérkeztem a 178-dik epizódhoz, a Hidden Star Village-es részekig, amik már valamennyire élvezhetőek voltak. Egyre csak javult a színvonal, egyre jobban szórakoztam a részeken, és megint kezdett kialakulni bennem a “következő részt azonnal” érzés. A Konoha-felrobbantós, a Yakumo-s és végül a Sand-es részek már ugyanannyira tetszettek, mint azok, amik a mangában is voltak. Ám minden jónak egyszer végeszakad. Sikerült megnéznem 3 hónap alatt ezt a 220 részt. ^^ Vegyes érzelmekkel álltam fel az utolsó rész után a fotelemből: egyfelől megszerettem az animét, mert találkoztam egy nagyon jó sztorival, remek szereplőket is megismerhettem, és azért voltak olyan harcok, amikre megérte várni (Lee vs. Gaara, Naruto vs. Gaara, a Sannin-ok harca, Chouji harca a dagadt Sound-ossal, és Naruto vs. Sasuke), remek a zenéje (soundtrack MUSTHAVE). Másfelől viszont nem tetszett, mert irgalmatlanul hosszú és néhol tetű lassú, a harcok többsége szar, Naruto nem tud igazi főszereplővé válni, és a grafikája csapnivaló. Mondjuk a rajz sosem volt egy világmegváltás, de legalább kárpótoltak a CGI-vel feltupírozott mozgások, amik piszok látványosak … voltak úgy a 40-dik rész környékéig, majd gondolom elfogyott a pénz, és ezt a feature-t kihagyták a többi epizódból. :(

Már nem volt sok rész hátra a fillerekből, mikor elkezdtem letölteni a Shippuden részeit. Az első rész … vagyis inkább dupla részbe nem bírtam ki, hogy ne nézzek bele. :) Mindenre számítottam csak arra nem, hogy leesik az állam! Kikapcsolni is alig bírtam annyira érdekelt, de nem olyan vagyok, hogy csak úgy félbehagyok bármit is. Így becsületesen végigszenvedtem … bár ez túlzás, de végülis megnéztem az utolsó részeket is az eredetiből, és éjfélkor nekiálltam a Shippuden-nek. ^^ Nem is bántam meg, hogy akkor még csak 3 epizód jött le, mert egész reggelig néztem volna. XD Már azzal felcsigáztak, hogy rögtön találkozik Naruto és Sasuke, de ami ezután történt azt spoiler nélkül nem igazán tudnám leírni. A sima Naruto-nál leszarom a spoiler-eket, mert abszolút nem érdekel az az anime. A Shippuden fényévekkel jobb nála: végre “felnőttek” a szereplők (Neji nagyon badass lett, és Shikamaru is egy igazi vezetővé vált), és tényleg erősek lettek, a zene is sokkal feelingesebb az eredeti sorozaténál. A Shippuden azon kevés animék közé tartozik, amit elképzelhetetlenül gyorsan lenyomtam, mondhatni faltam a részeket és előbb is végeztem volna vele, ha nem lett volna közben egy Karácsony. ^^ És sajnos sikeresen beértem a sorozatot, ami azt jelenti, hogy a legizgalmasabb részre (Naruto totál átváltozott Kyubi-vá és elkezdi a harcot Orochimaru ellen) már várnom kell. :’( Erősen elgondolkoztam azon is, hogy belevágok a mangájába, de nem akarok úgy járni (még), mint a Bleach-csel.
Tehát a Naruto csak a Shippuden előfutára. Nevezhetjük egy szimpla felvezetésnek … egy 220 részes felvezetésnek. #I Ám egy nagy hibája mégis van az “új” sorozatnak: még lasabb, mint az eredeti! LOL … És sajnálatos módon a szemkápráztató grafika csak első, dupla részre jellemző, bár a japán rajzolók munkája még így is szebb, mint az eredeti koreaiaké.

Miért imádják ennyien e lökött srácot? A postból kiderül, hogy erre nagyon nehéz válaszolni, mert már itt a Shippuden. Amíg nem volt, addig a sztorival el lehetett intézni az egészet, mivel műfajához képest kiemelkedő cselekménnyel rendelkezik. De mivel itt a mondhatni 2. szezon, a helyzet egy kissé megváltozott: elképesztő harcokat vívnak és a történet mit sem veszített az izgalmából, ráadásul Naruto … pontosabban a Kyubi végre megmutatja az igazi erejét. ^^ Tudom, a válasz (már ha ezt annak lehet nevezni) meglehetősen pongyola, de igazából nem lehet rendesen kifejteni. Abban 15654652652%-ig biztos vagyok, hogy aki szerette anno a DBZ-t, annak tetszeni fog a Naruto is (nem csoda, hisz a mangaka nagyon sok iheletet merített a DB-ből), és aki a Bleach-et szereti, annak is be fog jönni.